Első lépésben hozzunk létre egy cloud nevű packaget és definiáljuk a közös interfészt, amit meg kell valósítaniuk az egyes kiterjesztéseknek. A példában egyetlen metódus szerepel, a CloudPlugin.Validate().
Ezután deklaráljunk egy map típust, ami az elérhető kiterjesztéseket gyűjti, és egy metódust amin keresztül a kiterjesztések regisztrálni tudják magukat.
Valamint írjunk pár segédfüggvényt, hogy a kliens kód is hozzáférjen a regisztrált kiterjesztésekhez.
Miután a közös résszel végeztünk, ideje egy konkrét implementaciót megvalósítani.
Amikor a Go runtime betolt egy packaget, akkor szépen sorban meghívja a fájlokban szereplő init() metódusokat, ezt használjuk fel arra, hogy a kiterjesztés beregisztrálja magát.
Nincs más dolgunk mint felhasználni a kiterjesztést, amihez szinték kihasználjuk a Go nyelv egyik adottságát. Ahogyan metódus hívásnál alulvonással helyettesithetjük azt a változót, amivel nem szeretnénk foglalkozni, az importálásnál is lehetőségünk nyílik berántani egy packaget anélkül, hogy használnánk azt.
Az eredmény pedig:
# go run main.go openstack validatorEgy dologról szeretnék még szót ejteni. A cloud.Register() függvényt ha közelebbről megvizsgáljuk láthatjuk, hogy egyáltalán nem szál biztos, ami a példa program esetben nem okoz gondot. Viszont ha ismeretlen forrásból érkezhet regisztráció, akkor egy Mutexel garantálnunk kell a szálbiztos működést. Ezzel a témával a Go konkurencia kezelés gyorstalpaló cikkben foglalkoztam részletesebben.
A példaprogram teljes forráskódja a hiányzó RedHat implementációval együtt megtalálható GitHubon.